TIT Budapesti Planetárium

 

A Budapesti Planetárium története


Magyarországon a harmincas évek végén javasolta először Kulin György csillagász planetárium-műszer beszerzését. A negyvenes évek elején megrendelt, Zeiss UNIVERSAL-II típusú készülék 1944-ben meg is érkezett Budapestre, de a 2. világháború zűrzavarában eltűnt.

Az ötvenes években egy új planetárium-műszert Budapesten a Margitszigetre, a hatvanas években a Gellért-hegyre a TIT budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló mellé szeretett volna felállítatni Kulin György. Az első budapesti planetárium készülék azonban a Vidám Parkba került. Ez egy Zeiss egy-csillaggömbös kisplanetárium-gép (ZKP-1) volt, amely 1961 és 1968 között állt a nagyközönség rendelkezésére Budapesten. Ezt a műszert aztán Pécsen használták tovább.

Kulin György erőfeszítései egy nagyplanetáriumi-vetítő beszerzésére a hatvanas évek második felében jártak ismét sikerrel. Ekkor a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) állami támogatásból megrendelte a Zeiss Universal-VI-os planetárium-műszert. 1969-ben meg is érkezett a Jénai Zeiss Művektől az UPP 23/6 típusú csillagvetítő a hozzátartozó segéd-projektorokkal, a külön elhelyezendő kiegészítő berendezésekkel, a vezérlőpulttal, valamint a hangosítási rendszer és az alumínium lapokból készült lyuggatott vetítőfelület.

1969-ben azonban még nagy viták folytak, ahogy akkor nevezték, a Magyar Planetárium építési helyszínéről (a gellérthegyi Uránia csillagda környéke, vagy más), ezért a Zeiss-berendezések majdnem egy évtizedig ládákba csomagolva maradtak.1971-ben döntöttek a TIT vezetői a nagyplanetárium-vetítőnek a Budapest X. kerületében lévő Népligetben történő elhelyezése mellett. Az 1972-73-ban elkészült tervek alapján 1974 októberében kezdődött meg a terep előkészítése, majd 1975 és 1977 között épült fel a Magyar Planetárium és a Zeiss-cég szakemberei 1977-ben állították fel, üzemelték be és adták át a planetárium-műszert a hazai planetáriumos kollégáknak.

1975-től Ponori Thewrewk Aurél csillagász-történész lett az új planetárium első igazgatója. Az intézményt, amelynek új neve a TIT Budapesti Planetáriuma lett, a szakembereknek 1977. augusztus 17-én adták át az építők. A nagyközönség, pedig augusztus 20-án tekinthette meg az első csillagászati műsort.

1977 és 1983 között a Budapesti Planetárium a TIT központi intézményeként működött a budapesti Uránia Csillagvizsgálóval közös vezetés alatt. 1981-től --Ponori Thewrewk Aurél nyugdíjba vonulásától-- a TIT Budapesti Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló elnevezésű kettős intézmény igazgatója dr. Horváth András űrkutató-csillagász lett.
1983. szeptembertől, az érintettek és a hazai csillagászati ismeretterjesztés szakembereinek véleménye ellenében a TIT vezetése úgy döntött, hogy a kettős intézmény, tartozzon a TIT Budapesti Szervezetéhez TIT Budapesti Planetárium és Uránia Csillagvizsgáló elnevezéssel.

1992. januárjától a budapesti TIT Uránia Csillagvizsgáló -az ottani kollégák kezdeményezésére - elvált a Budapesti Planetáriumtól és mindkét objektum a TIT Szövetség központi intézménye lett.

 

A Budapesti Planetárium tevékenysége

 

 

Az elmúlt 30 év alatt a Budapesti Planetáriumban igen sokrétű tevékenység folyt. A munka legfontosabb részét a csillagászati-űrkutatási műsorok elkészítése, rendszeres bemutatása, a csillagászati- és segédvetítők, valamint a hangosítási rendszer üzemi szinten tartása, illetve állandó műszaki fejlesztése jelentette. A Budapesti Planetáriumban 30 év alatt mintegy 70 csillagászati-űrkutatási műsor készült, amelyek összesen több mint 28 ezerszer kerültek bemutatásra több mint 3,5 millió látogatónak.
A csillagászati-űrkutatási műsorok létrehozásához 1977-1991 között jelentős segítséget nyújtott a dr. Almár Iván, majd Ponori Thewrewk Aurél vezette Planetárium Tanács. Ebben szakcsillagászok, zenészek, rádiós és televíziós szakemberek, filozófusok és festők nézték meg a készülő műsorokat. Véleményük, javaslataik jobbá és érdekesebbé tették a bemutatott csillagászati-űrkutatási programokat. A szakműsorok mellett 1979-től egyéb műsorokkal (lézer, sci-fi stb.) is kísérleteztek a Budapesti Planetáriumban.
A műszaki fejlesztések során az induláskor 1977-ben használt alapvetítők mellett fokozatosan helyeztek üzembe újabb nagy vetítő rendszereket: 1981-ben fél-panoráma (ún. húrpanoráma), 1989-ben pedig teljes körpanoráma rendszert. 1988-ban, 1995-ben és 2000-ben video-, illetve digitális projektorokat, 1994-ben újabb speciális (SkyScan) kiegészítő vetítőket, majd 1997-ben egy teljes-égbolt (úgynevezett all-sky) vetítőrendszert kezdtek el használni.
Az intézmény csillagászati-űrkutatási ismeretterjesztése kiterjedt az írásos munkára is. Planetárium füzetek címmel a legjobb és legérdekesebb csillagászati-űrkutatási műsorok témájából ismeretterjesztő füzet sorozat került kiadásra több ezres példányszámban. Ezen kívül a Budapesti Planetárium vezetői és csillagászati ismeretterjesztő munkatársai részt vettek és részt vesznek csillagászati-űrkutatási könyvek írásában, fordításában és ilyen témájú könyvek anyagának lektorálásában. Az intézmény munkatársai sok, a témába vágó ismeretterjesztő cikket írtak és írnak az újságokba, folyóiratokba, valamint részt vettek, illetve részt vesznek számos rádió és televízió műsor, illetve sorozat elkészítésében is.

A Budapesti Planetáriumban 30 év alatt különböző zenei koncertek, valamint mintegy félszáz kiállítás került bemutatásra a kupolatermet övező körfolyosón. Ezekből mintegy 30 volt kép-, kb. 20 űrkutatási, 5 csillagászati, és 6 egyéb kiállítás (bélyeg, Cité Villette, Kinder-surprise, stb.).

1977 és 2002 között a Budapesti Planetáriumot, a nagyközönség mellett, sok külföldi planetárium vezetője és munkatársa, a magyaron kívül pedig több ismert amerikai és orosz űrhajós látogatta meg. 1996 nov. 5-6-án a Budapesti Planetáriumban kezdődött a Planetárium Igazgatók 12. Világkonferenciája (XII. IPDC), amelyen 48 vendég vett részt Argentínából, Ausztriából, Csehországból, Indiából, Japánból, Kanadából, Kínából, Lengyelországból, Magyarországról, Mexikóból, Németországból, Olaszországból, Portugáliából, Spanyolországból, az USA-ból és Thaiföldről. A Budapesti Planetárium vezetői és munkatársai is több alkalommal jártak külföldi planetáriumokban és részt vettek az IPDC-ken is. A konferenciákon és más planetáriumokban szerzett tapasztalatok szervesen beépültek a hazai planetáriumi munkába.

1977 és 2007 között a Budapesti Planetáriumban mintegy 70 csillagászati-űrkutatási műsor készült.
A műsorok készítésénél mindig az volt a fő törekvés, hogy a csillagászati és űrkutatási ismeretanyag látványosan, érdekesen, irodalmi és művészeti alkotásokkal, valamint különféle zenével színesítve épüljön be a 40-50 perces programokba. A látványt sok diakép, mozgó űreszköz-kép, panoráma kép és videoanyag fokozza.